Mit kell tudni a Futures/határidős piacokról?
Tőkeáttétellel, tőzsdei keretek között, kezelhető és kalkulálható kockázatokkal
Köszöntjük az Equilor oktatási központjában. Akár most kezd spekulálni, akár tapasztalt befektető, aki új befektetési stratégiákkal akar megismerkedni, ezek az oldalak hasznos információkkal szolgálnak a leglényegesebb témakörökben.
A futures tőzsdei határidős megállapodás, amely alapján, az ügyfél elad vagy vesz egy adott mennyiségű terméket egy bizonyos áron egy bizonyos határidőre a jövőben. Mivel a megállapodás nem csak a két fél között jön létre, hanem valamely tőzsde keretein belül, ezért a termék a lejárat ideje előtt bármikor eladható, vagy visszavásárolható, akár egy teljesen más partnertől is. Ezek a termékek mind szabványosított méretben/súlyban, és minőségben vannak jelen ezen a piacon.
Minden futures üzlet valamelyik tőzsdén kötődik, egy szabályozott és ellenőrzött piacon, ahol a kötésekkel kapcsolatos szabályok és specifikációk a tőzsde által meghatározottak.
Az eladók és a vevők a tőzsdén keresztül találnak egymásra és meghatározzák az árat, valamint szállítás esetén a helyet ahol az árú gazdát cserél. A spekulatív üzletek térhódítása miatt azonban az üzleteknek csak egy minimális része kötődik ténylegesen az árucsere érdekében, ezért a legtöbben lejárat előtt lezárják a nyitott pozícióikat, amiben nagy segítség a tőzsde által biztosított likviditás. Az on-line kereskedés népszerűsödése miatt egyre több futures üzlet kötődik ezeken az elektronikus rendszereken keresztül, a nyílt kikiáltásos üzletek visszaszorulása mellett.
A futures termék rengetek fizikai árut foglal magába, úgymint kukorica, búza, szója, cukor, kávé, vagy energiahordozók, nemesfémek és még rengeteg termék. Emellett szerepelnek a kínálatban pénzügyi termékek is mint az államkötvények, az értékpapír indexek, a kamattermékek vagy a devizák.
Nézzünk egy példát egy futures ügyletre!
| Eszköz | S&P E-mini |
| Elnevezés | ESM9 |
| Lejárat | 2009. június 19. |
| Kötés méret | 50x index (1/5 S&P Index) |
| Az 1.0 pont értéke | USD 50 |
| Árváltozás minimuma (tick) | 0.25 |
| Min. árváltozás értéke | USD 12.50 |
| Alapletét (Margin) | USD 4,000 |
| Tőzsde | Chicago Mercantile Exchange (CME) |
| Kereskedési idő (CET) | 22:30 ? 22:15 |
A futures üzletek elnevezése a termék nevéből és a határidős eszköz lejáratából alakul ki. Pl: az ESU9 elnevezés a következőkből tevődik össze: ES = E-mini S&P 500; U = szeptember és 9 = 2009. Minden hónapnak külön betűjele van, ezeket az alábbiakban soroltuk fel:
| Kontraktus lejáratok: | |
|---|---|
| F | Január |
| G | Február |
| H | Március |
| J | Április |
| K | Május |
| M | Június |
| N | Július |
| Q | Augusztus |
| U | Szeptember |
| V | Október |
| X | November |
| Z | December |
Két alapvető típusa van a futures piacnak. A spekuláns és a fedezeti ügyletet kötő befektető. A spekuláns tisztán haszonszerzési célzattal spekulál az árfolyamok elmozdulására és ezért cserébe vállalja az ehhez tartozó kockázatot is.
A fedezeti ügyleteket kötő (hedger) azért kereskedik a határidős piacokon, hogy mérsékelje más befektetéseiből eredő kockázatát, vagy csökkentse bizonyos termékek tényleges piaci kereskedéséből adódó árfolyamkockázatát.
A fedezést a kockázatok csökkentésére használják, oly módon, hogy az alapügylettel (amely általában nem tőkepiaci ügylet) ellentétes irányú, határidős pozíciót vesznek fel. A hedgelők hetekkel vagy hónapokkal az alapügylet teljesítése előtt, a fedezeti ügylet segítségével rögzítenek agy adott vételi, vagy eladási árat, amely onnantól kezdve nem függ az árfolyamváltozásoktól.
Egy rövid példán keresztül bemutatva: A búzatermelő gazda tudja, hogy kb. mennyi lesz az aratás utáni mennyisége majd augusztusban, s ha márciusban úgy látja, hogy az árak elég magasak, akkor eladhatja a termékét augusztusi határidőre. Ezzel megkíméli magát a további árfolyammozgásokból adódó kockázattól. Tegyük fel, hogy 30.000Ft-ért adja el a búzát tonnánként.
Esetek
A piac kétféleképpen mozoghat:
A következőkben a spekulánsról beszélünk, a nagyobb mértékben előforduló tényezőről.
A spekulánsok egy adott piac ármozgásait használják ki, és azon próbálnak hasznot elérni, hogy a várakozásaiknak megfelelő irányú pozíciót nyitnak és amennyiben megvalósulnak az elképzeléseik, akkor ezen nyereséget realizálnak. Elsődleges cél tehát nem a kockázat csökkentése, hanem a profit elérése. Ez természetesen nagy kockázattal jár.
Szabó úr úgy gondolja, hogy az olaj ára az idei év során inkább emelkedni fog, ezért 45$-os áron vásárolni szeretne. Mivel a számláján jelenleg 5.000.000 Ft van. Egy kontraktus decemberi olaj fedezetigénye 1.600.000HUF, ezért 3 kontraktus vásárlása mellett dönt, ami 3000 hordónak felel meg.
Amennyiben Szabó úr várakozásai beteljesednek és az olaj ára 48$-ra emelkedik egy hét múlva, akkor eladja a 3 kontraktusát és realizálja az így keletkező 2.000.000 Ft-os nyereséget. Hogyan is jött ez ki? A 3 kontraktus 3000 hordónak felel meg. A 45$-os ár 1 hordóra vonatkozik, vagyis 1 dollár elmozdulás 1 kontraktus esetében 1000 dollár eredményt produkál. Akkor a 3 kontraktus 3000$-t. S mivel jelen esetben 3$-os volt az elmozdulás, az összesen 9000$-t jelent, vagyis kb. 2.000.000HUF-ot.
Természetesen, ha az árfolyam 3 dollárral csökken, vagyis Szabó úr várakozásai nem igazolódnak be, akkor ugyanennyi veszteséget kell elkönyvelni a számláján.
A számlaegyenleg lapon a rendszerben kimutatásra kerül a kereskedés minden fontos paramétere. Látható a nyitott pozíció, annak fedezetigényével együtt. Az éppen aktuális piaci árfolyam, és az azzal beértékelt pozíciók eredménye, valamint a fedezettségi mutatók és az ebből adódó szabad fedezet.
Egyre többen használják ezeket a piacokat spekulálásra, főleg online kereskedési rendszereken keresztül. A spekulánsok legjótékonyabb hatása, hogy folyamatos likviditást biztosítanak a piacokon.